Tegnap, ma, holnapi előrejelzés :)

Anyukám megint rám szólt, hogy nem írtam blogot, úgyhogy gyorsan pótolom is. :) Nem fogok nyafogni, 'csakazértsem', a lényeg, hogy Angélám tegnap meghallgatott, és most már kicsit jobban érzem magamat. Ezúton is köszi. ^^ Ajjh, már alig várom, hogy mehessünk együtt shoppingolni!!! :) 

Kicsit jobban utána számoltam a dolgoknak, és tulajdonképpen még kereken 34 hetem van hátra, ami ugye napból is sok, nemhogy hétből, na de megoldjuk. 

Hétvégén nem történt semmi extra, B. tegnap mégis itthon maradt, nem ment dolgozni, mert nem érezte jól magát. Ő egész délután aludt, Zane nintendozott, én neteztem. :) Este a bedtime B.-nek jutott, volt is kis gubanc, mert Zane nem akart lefeküdni. Ezeken mindig olyan jókat mókázok, mert nekem nincsenek vele ilyen problémáim. :)

Mostanában rengeteget szoktam gondolkodni, és rájöttem, hogy ez az angliai lét csupa pozitív hatással van rám. Nem bántam meg, hogy kijöttem, mert:

1.) az angolom egyre perfectebb :) Sokan megdicsérik, és én ennek tökre örülök!

2.) túljutottam életem azon szakaszán, ami otthon nem ment, és valószínűleg soha nem is ment volna (L.)

3.) életmódváltás, - büszke vagyok, hogy elhatároztam magam, és igenis végigcsinálom

4.) az előbbi pontból kifolyólag anyagilag is lényegesen jobban állok :))))))

A mai napom is ugyanolyan volt, mint a többi. Reggel elvittem Zane-t a suliba, aztán fél 10-től délig aludtam, déltől 15.15-ig neteztem, utána elmentem Zane-ért. Hazajöttünk, ő megcsinált két oldal írást, míg én ismét kockultam a laptopom előtt, majd vacsi és bedtime, 7-kor már aludt is. Szuper! 

Holnap reggel hála égnek fel se kell kelnem, majd csak fél 4-re megyek a suliba, addig pihi. Szerintem lesétálok a városba, ha jó idő lesz.

B. nemrég jött haza, mióta volt az a kis összezörrenésünk, azóta olyan ari, meg még egyetlen egyszer se szólt semmi rosszat, mindent 3x megköszön, és csomó mindent ő is megcsinál. Persze mikor mérges vagyok, vagy épp be vagyok fordulva, hogy már megint itthon kell lennem, akkor a duzzogástól másképp látom a dolgokat. :) Néhányszor elgondolkoztam már, hogy ez-e a rosszabb, hogy nem nagyon van szabadnap, viszont nincs megszabva, hogy ekkor meg akkor ezt vagy azt kell csinálnom, és nincs kötekedés, hogy ez így meg úgy nem jó. Vagy pedig az, hogy heti 2 szabadnap, és a hétköznapok pedig full be vannak táblázva, emellett folyamatosan azt nézik, hogy mikor-hol köthetnek beléd. Hát... Maradjunk annyiban, hogy mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya. (szerintem)

Zane olyan édes, mostanában minden nap azt kérdezi, hogy eljöhet-e majd az én országomba, meg az otthoni otthonomba. :) Kezd tudatosulni benne végre, hogy hát én nem itt lakom, mármint nem Angliában (hivatalosan), ugyanis... eddig akármikor sétáltunk vagy bármi, folyton kérdezgette, hogy "ez a te házad?" De hiába magyaráztam, hogy neeem, valahogy nem fogta fel, csak mostanság. :)

Rájöttem, hogy mit jelent az, mikor azt mondja, hogy a "this pink one"-t akarja enni. :) LOL :) Hát a  pulykasonka. :) Amit én szerettettem meg vele, és az anyja csak ámult-bámult, hogy miket meg nem eszik ez a gyerek, mióta én itt vagyok. :) De tényleg... Neki csak a pizzát hajlandó, minden másnál hiszti van. :)