2011. január 7., péntek

A snowy day again

Sajnos reggel óta folyamatosan szakad a hó. Ma akartam menni csavarogni a városba... Hát ez az én 'szerencsém'. :( De legalább nem költöm feleslegesen a pénzemet. Ágikám, dícsérj meg! :D
Megkezdődött a suli, ezzel együtt Sekai is újra felbukkant. Tegnap délután fél 2-től fél 3-ig folyamatosan hívogatott a vezetékesen és a mobilomon felváltva, de mivel nem vettem fel egyiket sem, így végül sms-t küldött, hogy légyszi-légyszi hozd el Mason-t is a suliból, majd a biztonság kedvéért azért még kb. tízszer próbálkozott a telefonálással is. Utálom!!! Na de mit tudtam csinálni?! Hát elhoztam... Hazaértünk, Zane felment a szobájába átöltözni, Mason meg csak leszórta a lépcsőre a kabátját, kesztyűjét, sapkáját (ahogy esett, úgy puffant...) aztán berontott cipőstől a nappaliba, és elkezdte piszkálni Zane játékait, mert hogy ő nintendozni akar. Mondtam neki, hogy márpedig azt nem fog, és hogy TV sincs, mert Zane ugye hétközben le van tiltva róla. Persze neki állt feljebb, de hamar leteremtettem. Aztán lejött Zane is, elkezdtek színezni, közben hallottam, hogy Mason folyton piszkálja Zane-t, hogy szóljon nekem, nintendozni akarnak. Na neeem, nem, nem és nem. Zane tökre okos volt, Masontól viszont kezdett elborulni az agyam, főleg akkor telt be a pohár, mikor elkezdte kiborítani a játéktárolóból a cuccokat, szanaszét volt minden a nappaliban. Elmondtam neki, hogy már baromira elegem van belőle, és kérdeztem, hogy otthon is ezt csinálja?! A sáros cipőjével brillírozik a szobában, és csak kupi-kupi-kupi mindenhol?! És aztán megint, hogy éhes, adjak neki chipset, meg szomjas, kér juicet stb. Azt hittem megőrülök már tőle. 16.45-kor végre megjött érte az anyja, na annak is elmondtam a véleményemet. Hogy tudtommal szívességet teszek neki ezzel, hogy elhozom a gyerekét, akkor talán az lenne a minimum, hogy 15.45-re érte jön, és nem nekem kell pesztrálnom +1 órát, plusz legyen szíves kérje meg Masont, hogy rakjon rendet, mert nekem van épp elég dolgom, nem hiányzott még ez is. Persze ő erre egyből, hogy "Ohh, Petra, I am so sorry" - ahogyan mondja, már kiráz tőle a hideg! Mikor mentek el, Sekai még beszélt volna, Zane meg hogy bye-bye és rájuk csukta az ajtót. :) Lehet, hogy bunkónak gondoltok, de kimondottan tetszett! :)
Zane egész du. megint nagyon jó volt, és a tanárnője is mondta, hogy nagyon-nagyon jól viselkedett a suliban, még matricát is kapott. :) Happiness!!!
Este B. 22.30-kor ért haza, gyorsan elmondtam neki a történteket, meg elmeséltem a Sekai féle sztorit, hogy ne haragudjon meg, de nekem ebből már rettenetesen elegem van, mert ez már a pofátlanság tetőfoka, amit ez a nő csinál. És B. mondta, hogy igazam van, és hogy ő is kivan rá akadva, mert csak kihasznál minket, mindig úgy kell ugrálnunk, ahogyan ő fütyül, és hogy régebben lehet, hogy kölcsönösen segítették egymást, de mióta én vagyok, ez igencsak egyoldalúvá vált. Megemlítette azt is, hogy Sekai még csak annyit se mondott neki, hogy boldog új évet, vagy hogy boldog karácsonyt, pedig ő írt neki sms-t, de nuku válasz, és hogy a 3 hetes szünet alatt Sekai összesen egyszer hívta fel, akkor is azért, hogy megkérdezze mikor kezdődik a suli. 23.30 körül, még mindig beszélgetünk, csörög a telefonja... ránéz, és ki az?! Sekai... Mondta, hogy nem veszi fel, mert tudja, hogy mit akar, reggel vigyük Masont suliba. Még vagy 3x hívta, aztán utána jött az sms. :) B. kicsit később visszaírt neki, hogy sajnos nem tudja Masont elvinni reggel, mert egész nap dolgozik. Erre Sekai kérdezte, hogy és akkor én?! B. válaszolt neki, hogy én már alszom, és nem fog velem találkozni már reggelig, mert ő korán megy el itthonról, és nekem meg mondta, hogy ha reggel csörögne a telefon, akkor fel ne vegyem. :) OK... Reggel csörgött a telefon egy halomszor, nem vettem fel, pár percre rá jött az sms, csak annyi, hogy 8.30-ra áthozza Masont. Semmi olyasmi, hogy nem lenne-e baj, vagy vmi... áhh, idegesít, és utálom! Pedig már megbeszéltük Zane-nel, hogy hamarabb lelépünk, suli előtt elmegyünk még boltba is, csak hogy Sekai észrevegye magát, de olyan nagyon szakadt a hó, hogy ezt a tervet inkább elvetettem, nem akartam plusz fél órát fagyoskodni, nem akarok újra beteg lenni.
B. olyan ari volt amúgy megint, csomót nevettünk, meg ezerszer megköszönte, hogy elpakoltam a konyhában, és hogy főztem ki spagettit mire megjött.
Tegnap megint beszéltem Balázzsal, itteni meg mindenféle dolgokról. És kicsit panaszkodtam is neki, hogy honvágyam van, meg hogy néha bánom, hogy feladtam az otthoni munkámat stb. Erre ő is azt mondta, amit Ági, hogy ezt most csak azért érzem így, mert itt vagyok, de ha meg újra otthon kéne lennem, akkor 1 hét után vissza akarnék jönni, és megbánnám, ha hazamennék. Szóval most már elhiszem, mert ha valaki ismer engem mindenféle oldalamról, akkor az ő. :) Úgyhogy ez igaz lehet... Mától megpróbálok újra pozitív lenni! :)

2 megjegyzés:

  1. Jajj fulig ero szajjal olvastam az utolso ket bejegyzesedet!! ;) [na jo, kiveve a Sekai-os reszt -.-] Orulok, hogy jol[jobban]vagy es hogy B.-al is minden ok!! ;) Szuper!! :) Maradjon is igy es megcsinalod!!! Kitartast!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! ;) :**

    VálaszTörlés
  2. Angélám, imádlak! :) Remélem hamarosan tudunk már talizni végre!!!!!!!! :*

    VálaszTörlés