Igyekszem összekapni magam blogírás terén (is). :) B. ma csak 13.30-ig dolgozott, kb. 16h-ra ért haza, mert időközben elment egy új mikrót venni. Boldogság. :) Megint bocsánatot kért a tegnap előttiért, és megköszönte, hogy ilyen megértő vagyok vele. Mondta, hogy nem is tudja mi lesz vele, ha én elmegyek innen, mert hogy még egy hozzám hasonlót tutira nem fog találni. Hát ezt gyanítom én is...
Zane este megint nem viselkedett normálisan, az anyjának egyszerűen nem fogad szót, ezért aztán utálom a hétvégéket, amikor B. is itthon van, mindig imádkozok, hogy inkább dolgozzon. Külön-külön egyikkel sincs problémám, de ha együtt vannak, akkor elviselhetetlenek szinte, folyamatosan megy a harc. Zane-nel nekem semmi bajom, velem teljesen máshogy viselkedik, tényleg nem panaszkodhatok rá. Mondjuk az is igaz, hogy én amit egyszer kimondok, az utána úgy van, és nem hagyok rá mindent, mint Beatrice. Neki nincs 'tekintélye' a fiával szemben, abszolút nincs logika a nevelésében, és nem következetes. De hát ő tudja mit csinál...
B. amúgy annyira türelmetlen, elképzelésem sincs, hogy ki tanította ilyen önállóságra Zane-t, és arra, hogy ennyire tisztelettudó legyen... mert iszonyúan az, pláne 5 éves létére. Még mindig nem tudom megszokni, hogy ha valamit kér, akkor hozzá mondja, hogy please, ha valamit megköszönök neki, akkor mondja, hogy "júájvejkám" :))), ha valamit megteszek/vagy adok neki, akkor hogy thank you Petra, ha hapcizok, akkor bless you stb. Ezek annyira furcsa dolgok egy angol gyerek szájából... (mert ugye mindannyian tudjuk, hogy hogyan vannak nevelve) Ha kiborít valamit, akkor saját maga feltakarítja, a tányérját kiviszi a konyhába, az ágyát beveti reggelente, a szobájában rendet tart! Szóval óriási főnyeremény! Ma mondta B. hogy még soha egyik au-pairt se szerette Zane ennyire, mint engem, és sose fogadott nekik így szót, mint nekem. :) Még mindig minden este elmondja, hogy "you will stay in my house forever". :)) Ó, hát hogyne... :)) De olyan kis drága tud ám lenni!!! Tegnap este nagyon naughty volt, úgyhogy kicsit összevesztünk, kikapcsoltam a tv-t, elpakoltam a nintendoját stb. Egyből tudott viselkedni. :) Ma reggel is bepróbálkozott, már-már kezdtem volna kiakadni, de aztán odafutott, megölelt, nézett rám a nagy barna szemeivel, és mondta, hogy bocsánat, mostantól jó leszek. :)) Ajjh, amúgy se tudok rá pár óránál tovább haragudni....
Mindent összegezve: újabb hét telt el, nem volt semmi extra, közeleg a tavasz. :) LOL :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése