Ma egy hónapja, hogy itt vagyok.... tadadadammmm :D
Akárki akármit mond vagy gondol, jó dolgom van itt, és jól érzem magam. Kisebb-nagyobb problémák mindenhol vannak, azokon túl kell lépni, és ennyi. Persze, van mikor nyafogok, mert minden bajom van, általában honvágy stb., de alapjában véve rendes családom van.
Tegnap szabadnapos voltam, egész nap a városban csavarogtam, nézelődtem, vásároltam, tök jól éreztem magamat. Iszonyúan elfáradtam, mire hazaértem, fél 8-kor már el is aludtam. :D
Szilvi talált magának egy másik családot délen, és átment oda... francia család, egy 9 éves gyerekkel... ott azért könnyebb dolga lesz, mint itt volt. Igazából a probléma az volt, hogy ő ugye már régóta nem aupairkedett Franciaországba, és rögtön meg is bánta, hogy újból belekezdett ebbe, így most átment ugyan a másik családhoz, de már vmi ismerőse keresi neki a munkát Londonba. Szóval ő is belátta, hogy nem pont úgy viszonyult ehhez a családhoz, ahogyan kellett volna, bár nem csak ő volt a hibás, hanem Sekai is ugyanúgy. Nah mindegy. Szilvi mindenképp Angliába akart jönni, országot akart váltani, ez sikerült neki, remélem, hogy minden rendben lesz vele. (2 hétig még vissza mehetne Franciaországba is, és ott folytathatná a munkáját, de nem akarja.)
Beatrice-szel tegnap tök sokat beszélgettem, elsősorban a Szilvi + Sekai konfliktusáról. Mondta, hogy ő nem szeretné, ha én itt rosszul érezném magamat, és hogy nyugodtan szóljak, ha bármi nem tetszik. Ment a Tesco-ba, kérdezte, hogy mit szeretnék, vett nekem csirkét + sima cornflakest, + banánt + epret + a kedvenc üdítőmet. :) A szabadnapok is szóba kerültek, mondta, hogy ha van olyan nap, amikor dolgom lenne, akkor nyugodtan szóljak, valahogy megpróbálja elintézni, hogy ő itthon legyen. Néha kiakadok, ez igaz, mert otthon nem ehhez voltam hozzászokva... de viszont ha úgy vesszük, tényleg alig van itt dolgom. Reggelente a gyereknek reggelit adok, felöltözünk, elviszem a suliba. 9-től 15.20-ig mindig szabad vagyok, aztán elmegyek Zane-ért, hazajövünk, átöltözik, adok neki gyümölcsöt, TV-t néz vagy gyakoroljuk az írást stb., 6-kor fürdés + vacsi, fél 8-kor lefekvés. Ennyi. Hetente 2x szoktam felporszívózni, és 1x szoktam vasalni kb. 1 órát. A gyerek rendben tartja a játékait, ehhez van hozzászokva. Csomószor nézi a TV-t délutánonként, akkor én tudok netezni, vagy akkor szoktam porszívózni + vasalni, hogy az se a szabadidőmből menjen. Főznöm nem kell, maximum rizst csinálok, vagy spagettit, vagy vmilyen tésztát. Úgyhogy... örülök, hogy ők a host familym, és punktum.
Mikor B. látta a TV-ben, hogy mi volt Mo.-on (Kolontáron), rögtön szólt, és kérdezte, hogy messze lakunk-e attól, beszéltem-e a családommal, biztos minden OK-e. Minden héten legalább 2x megkérdezi, hogy hogy van Anyukám + a húgaim. Ha látja, hogy vmi kaját veszek magamnak, akkor mindig rám szól, hogy ne, mert az az ő dolga, írjam fel egy cetlire, és mikor megy a boltba, akkor megveszi ami nekem kell. És mondta, hogy ha a hétvégén nem kell mennie dolgozni, akkor elvisz a Parkgate-be, ami egy másik nagy bevásárlóközpont, olyan, mint otthon egy pláza. Láttam már amúgy, mikor megyek a központba, akkor pont útbaesik, kb. a 3/4 úton van.
Képek a városról:
A képeslap, amit Anyukámnak vettem:
Az ebéééd:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése