1 héttel kevesebb fizetést kaptam, mivel hogy B. arra emlékszik, hogy csak 3 héttel tartozik, de az a 3 hét valójában 4!!! És akkor még nem is szóltam a 10 hónap alatt rengetegszer kölcsönkért 1-2-3-4-5 fontokról, amiket aztán sohasem láttam viszont. Plusz a vásárlások, amikre sose adott pénzt, pl. hozz tejet, juice-t stb. majd később rendezzük, blabla. Arról meg ne is beszéljünk, hogy a kajámat mindig magamnak vettem, pedig nem eszem semmiféle luxus cikket, csupán csak ő annyira sóher, hogy szerintem ilyen ember még egy nem is létezik a világon. Áhh, elegem van. Most jött el az a pillanat, amikor szívem szerint pakolnám a bőröndjeimet, és mennék... Már nem érdekel se Zane, se semmi. Besokalltam. Voltak iszonyú bunkó húzásai B.-nek, többek között ezért is nem írtam sokáig a blogba, mert nem akartam azokat a dolgokat kiteregetni. Sokáig nagyon-nagyon türelmes voltam, de most már nálam is elszakadt a cérna. Fogalmam sincs, hogyan volt erőm eddig is tolerálni ezt az egészet. Az tuti, hogy ez volt az utolsó! Mostantól sokkal határozottabb leszek, és jobban ki fogok állni magamért szeptembertől az új helyen. Az a baj, hogy ezzel a nővel nem lehetett értelmesen kommunikálni, mert egyszerűen annyira egy stupid idiot.
1 héttel ezelőtt könyörgött plusz shiftekért hétvégére, mert hogy különben nem tud engem kifizetni. Tegnap lemondta a plusz munkákat, könnyen ugyebár, mivel nekem meg egy héttel kevesebb fizetést adott. Mondván ő fáradt, nem tud menni dolgozni. Könyörgöm, kit érdekel?! Direkt kimosott fél szekrénnyi ruhát, de garantálom, hogy a vasalás meg fogja várni őnagyságát aug. végén. :) Illetve, reggel megkért, hogy segítsek neki pakolni, én meg megmondtam neki, hogy nekem sem fog segíteni senki, és nem is fogja senki megcsinálni helyettem, úgyhogy nem, ez igazán nem az én dolgom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése