Boldog nyuszit! :)

Két napja Zane valami borzalmasan rossz, és bár ritka az ilyesmi, de ilyenkor elviselhetetlen.  A büntetése az, hogy már két napja nem voltunk a parkban, és ha csak rajtam múlik, akkor nem is mostanában leszünk. A net tegnap este óta nem működik, így Word-be írom a bejegyzést, aztán majd bemásolom, ha már tudok netezni.

Ma csináltam sárgarépás-zöldborsós rizst, tökre finom lett. Sajnos semmi más kaja nincs itthon, összvissz tej, meg néhány szem krumpli. :S

Tegnap este B. hazahozta az új autót, ugyanaz a típus, csak 1-2 évvel fiatalabb, Peugeot 307. De már most észrevett pár hibáját, és teljesen ki volt akadva... Hát igen, én nem értem, hogy lehetett ennyire buta! Aztán este beszélgethetnéke volt, vagy nem is tudom, a lényeg, hogy 8-tól este 11-ig szórakoztatott. Fényképeket mutogatott, csomót mesélt Ugandáról, meg a rokonairól, közben zenét hallgattunk, a GPS-én frissítgettük a dolgokat, és megmutattam neki, hogyan lehet átmásolni a képeket a fényképezőgép memóriakártyájáról. Aztán megint szóba került, hogy reméli tényleg vissza fogok jönni a augusztusban, meg kérdezte, hogy miket szeret Anyukám, mert hogy szeretne neki vmi ajándékot venni.

Ma reggel B. megint 6.30-kor ment el dolgozni, hallottam, ahogy beszélt Zane-nel a tegnapi viselkedéséről, és hogy megmondta neki, hogy ha ma is panaszkodni fogok rá, akkor szombaton nincs parkozás. Hát, remélem, hogy nem is lesz, bár az a lehető legrosszabb, ami történhet, ha itthon kell ülni. :S Egyébként ezen a héten egyre sűrűbben megfordult a fejemben az a gondolat, hogy nem ide fogok visszajönni, hanem keresek vmi mást. De... Az a baj, hogy problémák úgyis mindenhol vannak, és ezt még mindig sokkal jobban viselem (mondjuk úgy inkább, hogy már hozzászoktam), mintha cseszegetnének, vagy beszólogatnának, amiket pl. Sára blogjában is olvastam. Azt én nem tudtam volna tolerálni, már a 3-4-5. alkalom után leléptem volna. Szóval alaposan át kell gondolnom ezt a helyzetet, mert ha ezt a biztosat feladom a bizonytalanért, nem garantált, hogy jól fogok járni. Bár ahogy anyukám mondaná: aki mer, az nyer! :)

Már "csak" 82 nap van hátra!!!

B. májusban is 1 hét nappal - 1 hét éjszaka fog dolgozni, és ez váltakozik. Teljesen ki van akadva a beosztása miatt, mert utálja az éjjeles műszakot, és állítólag mindenki csak 1 hetet éjszakás egy hónapban, kivétel ő, szerinte a manager ki akar vele szúrni. Így hát elhatározta, hogy nem fog többet hozzászólni. :) Lol. :) Ezzel szerintem csak még jobban magára haragítja, de mindegy... olyan tipikus én... hogy akkor csakazértis bunkó leszek. :D Mellesleg szerintem az örökös panaszkodásával vághatta ki a biztosítékot, vagy nem tudom. A lényeg, hogy én is rühellem, amikor éjszakás, sokkal jobban szeretem, amikor nappalos, mert akkor már csak akkor jön haza, amikor Zane ágyban van. Nekem is könnyebb, és legalább ők sem veszekednek, mert amúgy egyfolytában azt csinálják. :S

Zane nem akar menni Ugandába, szerintem amiatt is ilyen rossz, szinte minden nap sír miatta, amióta megtudta, hogy a nyári szünet alatt szinte végig ott lesznek. Szerencsémre... :D

Megnéztem a Britannia High első szériáját, a Poundlandben vettem, dupla DVD 1 Ł-ért. :D

Spórolásba kezdtem, enyhítve ezzel a túlköltekezésemet. Kíváncsi leszek, hogy meddig tudom betartani. :S

Este 11 óra van, nemrég értem haza, a net még mindig nem jó, és előreláthatólag kedd-szerdáig nem is lesz változás. Bele fogok halni!!! B. mikor megjött, szépen elmeséltem neki, hogy Zane miket csinált egész nap. Nagyon-nagyon mérges volt. Én utána összeszedtem magamat, és mászkáltam kicsit a környéken. Buli van a mellettünk lévő pub-ban, de egyedül semmi kedvem hozzá. :( Pedig holnap karaoke party is lesz!!!

Holnap elvileg nem megyünk a Clifton Parkba, ez Zane egyik büntije. Nem tudom örüljek-e neki, igazából semmi kedvem sincs itthon se lenni, alapból azzal van a probléma, hogy a tegnap késő délutáni és a mai produkciója után látni se akarom egy darabig Zane-t. Annyira nem értem amúgy, mert egyébként nagyon jó gyerek. Fogalmam sincs, hogy mi játszódik ilyenkor le benne.

Jha, tegnap a greataupairs-en nézegettem a profilokat, és egy 42 éves magyar nő egy az egyben lekoppintotta a szövegemet. Lol. :) Én annyit röhögtem rajta. Két mondatot írt bele saját maga, abból is az egyik az volt, hogy „I like drive with a car” loooooool :D És azt húzta be, hogy az angolja good. :D Ohh, hát jó, hogy nem excellent. :D

A mai nap után egyre inkább megint úgy érzem, hogy váltani kell. Akármennyit is gondolkozok, sehogy se jó ez így. Inkább dolgozok napi 5 órát intenzíven, mint hogy egész nap (hétvégén is) készenlétben álljak, és ne tudjak mozdulni semerre. Nem beszélve a sok stresszről, hogy állandóan százfelé jár az agyam, mert mindenre nekem kell figyelni, mindent nekem kell észben tartani. Viszont… ha megmondom előre, hogy nem jövök vissza, akkor nem maradhatok itt abban az 5 napban, amikor ők már nincsenek itt, de én még nem tudok hazamenni. Illetve akkor B. tuti, hogy bunkóskodna ezerrel. Ha elviszem az összes cuccom, próba-szerencse alapon, hogy hátha nem ide fogok visszajönni, akkor meg az feltűnő lesz, sehogy se tudom majd kimagyarázni, ha mégis visszajönnék, mivel ugye ők 3 nappal előttem visszaérnek. Szóval fogalmam sincs. Ötlet?!?!?! Nem akarnék szó nélkül lelépni, mert tudom, hogy nem tisztességes, csak ismerem már B.-t annyira, hogy kicsinálna teljesen az elkövetkezendő x időben, mert iszonyat bunkó tud lenni amúgy, ha vmi miatt megsértődik, vagy ha valami nem tetszik neki. Egyre nehezebben viselem a hangulatváltozásait, és főleg azt, hogy ha neki rossz napja van, akkor tesz arról, hogy a másiknak is az legyen. Folyamatosan piszkálódik, ha épp bal lábbal kelt fel. Persze, tudom, hogy nem kéne felvenni, nem kellene vele foglalkozni, az egyik fülemen be, a másikon meg ki, de egyszerűen idegesít, és sajnos olyan a természetem, hogy pár ilyen apróságtól is fel tudok robbanni. Olyankor dúlok-fúlok, és eldöntöm, hogy hazamegyek, de aztán lehiggadok, viszont a tüske ugyanúgy bennem marad. SZABADNAPOT akarok, ami már nem is emlékszem mikor volt utoljára. Hányni tudnék a társaságuktól, de komolyan. :( Nem tudok bezárkózni a szobámba, nem tudok magam lenni, csak már kb. este 10 körül, és ez kiborít. Mindig mondogatja, hogy ő ilyen-olyan fáradt, meg hogy milyen stresszes a munkája, és milyen keményen dolgozik… De mi a helyzet velem?! Ugyanannyit vagyok talpon, mint ő, sőt többet is, mert amikor ő szabadnapos, és egész nap nem hajlandó még csak kikelni sem az ágyból, én akkor is dolgozok. Illetve szerintem simán stresszelek annyit, mint ő, - a kedves kicsi fia miatt, akit ő egy teljes napig képtelen elviselni, vagyis ha itthon is van, semmi mást nem csinál, mint ordít vele. :S

Ajjh, most annyira el vagyok keseredve! :( Nagyon haza akarok már menni…………. :( Nincs kedvem itt tölteni a húsvétot, és jópofizni, holott semmi se oké. Még 1 hét a szünet, ki kell találnom valamit, hogy túléljem. :( Aztán ha újra megkezdődik a suli, talán már gyorsabban fognak telni a napok… Vagy mégse?! Amikor B. éjjeles, azt ááá, kegyetlenül utálom! És azt is, hogy most csak kevés a munka, csomót van itthon, de nem csinál semmit, csak az idegeimen táncol. Annyira vegyesek az érzelmeim vele kapcsolatban, mert… tud nagyon-nagyon aranyos lenni, viszont rettenetesen bunkó is… nekem már sajna mindkettőből kijutott. És olyan szívesen viszonoznám már, de hát mégiscsak az ő házában vagyok, így nem tehetem, kussolnom kell, amit egyre nehezebben bírok, mivel ami a szívemen, az a számon. :S

Update! Ma, azaz szombat délelőtt végre megjavult az internet. Egész nap busy voltam, de végre össze lett szerelve az új ágyam, ami már kb. 5 hónapja lent állt a nappaliban. Yesss! Most már tényleg nem panaszkodhatok! :) 22.15-kor jutottam el odáig, hogy végre lezuhanyoztam, és már kb. fél órája ágyban vagyok, persze előbb e-maileket és fészbúkot csekkoltam, a blog várhat. :D Ma esett az eső!!! Sajnos nem túl sok, de legalább esett! Holnap húsvét, itt nem történik semmi különös, nem esznek tojást, se sonkát, se tormát, se semmit… B. holnap és hétfőn hála égnek dolgozik!!!

Boldog nyuszit mindenkinek! :)

Ápr. 18-21.

Pár napig megint lusta voltam írni, de most igyekszem mindent bepótolni, és egy hosszabb bejegyzést összehozni. Szóval... Múlt hét szombat reggel elmentünk a Clifton Parkba, ami tök szuper, nekem személy szerint nagyon bejött. Rengeteg féle mókázási lehetőség kicsiknek-nagyoknak-felnőtteknek egyaránt. Persze ha bírja a pénztárcád. :) Belépő nincs, de mindenért token-ekkel kell fizetni. 1 token = 60 penny, 11 token = 6 font. Nem túl olcsó mulatság, ha mindent ki akarsz próbálni... Van beach is, ami sajnos még nem volt nyitva, pedig nagyon jó idő volt. (majd talán ezen a hétvégén, remélem) Szombat-vasárnap ez a park mindig tömve van, mindenhol fél órákat kell sorba állni. Egy gombóc fagyi, amibe egy ostyarúd darabka rúd volt beleszúrva, 3 font volt! Nem vagyok túlságosan otthon fagyi árakban, de én kicsit sokalltam. Próbálok leszokni arról, hogy mindent átszámolok előbb magyar pénzbe, de itt kénytelen voltam. :) Szombat éjjel B. ment dolgozni, úgyhogy vasárnap reggel mi felkeltünk, összekészülődtünk, és elmentünk a Bradgate Parkba, amiről az egyik korábbi bejegyzésemben már vannak képek. Na de majd most nyáron is csinálok, mert tök szép! Kaptunk 10 fontot, hogy vegyünk valami kaját, így hát betértünk a Tesco Expresszbe némi elemózsiáért. Konkrétan: szendvicsek + ízesített ásványvíz (málnás-almás). Vittünk plédet is, én napoztam + zenét hallgattam, amíg Zane játszott. Szép színem lett. :) /Itt megjegyezném: Már nagyon hiányolom az esőt!/ Délután 4 körül értünk haza, bevágódtunk, és mesét néztünk, jobban mondva Zane, mert én szokásomhoz híven neteztem. B. fél 7-kor ment el dolgozni, utána vacsi + zuhi, és 8-kor már mindketten ágyban voltunk. Nem tudom mi van velem mostanában, de már este 10 körül mindig annyira álmos vagyok, hogy alig bírom nyitva tartani a szemeimet.

Hétfőn... B. reggel elvitte a műhelybe megjavíttatni az autót, miután hazaért, mi ismét leléptünk a parkba. A terv ugyanaz volt: szendvicsek + üdítő + pléd, és már ott is termettünk. Egy darabig ücsörögtem, zenét hallgattam, de aztán meguntam, és mondtam Zane-nek, hogy menjünk a városba, a parktól már csak kb. 25 perc gyalog. :) Így is lett, elindultunk, beszélgettünk az úton, és Zane végig mondogatta, hogy mi-merre, tök édes volt. Vettünk dvd-t + elemeket + én egy új papucsot, és visszatértünk a parkba. B. hívott 5 körül, hogy hol vagyunk, mit csinálunk, negyed 6 körül indultunk haza. Itthon kiderült, hogy az autó még nincs kész, B.-nek viszont dolgoznia kellett menni Workshop-ba, úgyhogy rendelt taxit... 60 font oda-vissza. :S Hát biztos megérte! Na mindegy... Kedd reggel még mindig nem volt kész az autó, és B. azt magyarázta, hogy felajánlották neki, hogy megveszik az autóját 1000 fontért, ő meg vegyen egy másik, pár éves autót, mert ezzel sok a gond. Ő beleegyezett, és még aznap du. itt volt egy öltönyös pasi, hozott egy másik autót, az lesz a miénk. Nem értem én ezt a nőt, hogy hogyan lehet ennyire buta!!! Most persze majd egy csomót kell fizetnie pluszban, de ugyan miből?! Még a repülőjegyét nyárra se fizette ki, vagyis ki van fizetve, de ő tartozik a banknak. Új TV is kell, mert hogy ő nem csináltatja meg a régit 135 fontért, inkább vesz újat 470 fontért. Persze hitelből azt is, mert cash nincs. Az én TV-m van most lent a nappaliban, bár én abszolút nem bánom, mert legalább felszabadult a helye, és a sky amúgy se működött, talán 3-4 csatornát tudtam nézni összesen, éppen ezért soha nem is kapcsoltam be.

A tegnapi nap szintén a parkozásról szólt, illetve du. Zane ment úszni.

Ma reggel B. korán elment dolgozni, mert nappalos. Én 9-kor keltem, Zane már 7-kor, de elvolt a szobájában szerencsére. Reggeliztünk, kimostam a ruháimat, aztán lemostuk a kerti bútorokat, hogy ki lehessen ülni, később csináltam ebédre chicken samosa-t + sültkrumplit, azóta punnyadunk. Zane ma korán megy az ágyba, mert nincs kedvem 9-ig fent lenni vele. :S B. hívott még délelőtt, hogy a munkahelyénél kicserélték az autókat, úgyhogy most már new car-unk van, este le is csekkolom, állítólag sokkal jobb, mint az előző.

Tegnap a parkban üldögélve feltűnt, hogy ezek az angolok tényleg nagyon hülyék. Télen ugye folyamatosan mezítlábas, esetleg nylon harisnyás topánkába jártak a kislányok suliba, amin szinte minden magyar aupair meg volt rökönyödve, ahogy a blogokban olvastam. Nos, most hogy végre jó idő van, mondhatni nyárias, ma kb. 5 kislányon láttam a parkban bundás (!!!) csizmát. 

Cristinának feltűnt vége, hogy abszolút nem vagyok rá kíváncsi, és már nem is kezdeményezi a beszélgetéseket. Mondjuk tudom, hogy azért, mert B. elmondta Sekai-nak, hogy elmondta nekem, hogy mit kavartak a hátam mögött, és gondolom nem akarja, hogy leordítsam a fejét. Pedig már úgy várom, hogy rákérdezzen, hogy mi van. Legutóbbi (kb. január) információim szerint, Cristina max. június közepéig marad, hát kíváncsi leszek, hogy Sekai utána mihez fog kezdeni. Calvin's Mum nem hiszem, hogy túl sokáig fogja tűrni a csicskáztatásait! Sekainak is úgy beolvasnék amúgy, ha lenne rá lehetőségem! B. folyton sajnálja őt, még most is, azok után, pedig hát mindig csak ő segíti Sekai-t, és nem fordítva!

Hétfőn húsvét, már a 2.-at töltöm itt kint... :( B.-nek vettünk egy bonbont, Zane-nel közösen választottuk ki. Zane-nek vettem egy tök szép mesekönyvet, és nincs csoki!!!

Tegnap megint elgondolkodtam a hazamenetelemről, hogy lehet, hogy mégiscsak jobb lett volna a repülő, mivel fogalmam sincs hogyan fogok végigülni 26-28 órát. Tegnap előtt kb. 6-8 órát tespedtünk folyamatosan a TV előtt, de már az is olyan sok(k) volt, hogy majdnem megőrültem. Biztos, hogy kín szenvedés lesz. :( Azon is morfondíroztam, hogy ha a laptopomat nem kellene hazacipelnem, akkor simán beleférnék a kézipoggyászomba szerintem, és nem kellene azt az iszonyú nagy bőröndöt cipelnem. De viszont a laptopomra meg mindenképp kell egy Windows 7 újratelepítés. :(

Clifton Park

89 nap múlva.... :)

Vegyük úgy, hogy a mai nap már eltelt, és akkor 89 nap múlva megkezdődik a jól megérdemelt szabadságom! :) Nagyon-nagyon várom már, ezt nem tudom elégszer leírni! Tegnap előtt rájöttem, hogy a húsvéti szünet nem is kettő, hanem 3 hetes... elszomorodtam kissé, na de majdcsak kibírom valahogy. Lényegében mire vége, addigra már május, és ha a május eltelt, utána már csak a júniust kell túlélni, júliusban pedig csak 2 hét, amikor úgyis elkezdek készülődni, szóval happiness. A jegyemet még mindig nem tudtam lefoglalni, majd hétfőn felhívom őket, hogy tuti biztos legyen, ez az egyetlen amit még el kell intéznem.. mielőtt B. meggondolja magát. :DDDDDD /ez persze még viccnek is rossz/

Ma reggel fél 10 körül keltem, Zane már lent játszott a nappaliban. :) Reggeliztünk, aztán elpakoltam, gyakoroltuk egy kicsit az írást meg az olvasást, utána megcsináltam az ebédet: chips + husi + greens, és ebéd után elindultunk a játszótérre. Épphogy odaértünk, B. hívott, hogy hol vagyunk, mondta, hogy most jön haza a munkából, kérdezte, hogy felvegyen-e minket a parknál, de mondtam, hogy nem kell, mert kb. 1 órát fogunk maradni még. Később, épp mikor indultunk haza, B. hívott újra, mondta, hogy most megy a városba, és hogy lenne-e kedvünk vele menni, ha felvesz minket a parknál?! Ohh, hát jóhogy. :) Jött is értünk, bepattantunk az autóba, és már száguldottunk is a városközpontba. Ott aztán elváltak az útjaink, én mentem a saját dolgomra, míg ők bevásároltak a Tesco-ban. Ajjh, megint annyira elkapott a vásárlási láz, még szerencse, hogy mivel nem oda készültem, ezért nem volt nálam túl sok pénz. Annyi de annyi mindent szeretnék még venni, és áhhh, az itteni kínálat semmiben sem közelíti meg az otthonit. 

Most megint elhatároztam magam, hogy nem fogok hazamenni Magyarországra, vagyis csak holiday-re, aztán visszajövök, és kicsit rágyúrok az angolomra, aztán pedig rendesen fizető munka után nézek, hogy meg is érje itt kint lenni, ha már egyszer távol vagyok az otthonomtól. Szóval ez a nagy TERV 2012-re.

április 13.

Tök jó napom volt ma is, csomót beszélgettem B.-szel délután, és ha már így alakult, akkor vacsi után ki is használtam a remek alkalmat, és előhozakodtam azzal, hogy szeretném, ha megbeszélnénk a szabadságomat. Mondta, hogy oké, persze, mire én elmondtam, hogy miként terveztem a dolgokat. Mindenbe simán beleegyezett, még abba is, hogy aug. 19. helyett 22.-én jöjjek csak vissza. :) Szóval a szünetem július 14.-től augusztus 22.-ig fog tartani, július 20.-tól augusztus 21.-ig leszek Magyarországon!!! Nagyon happy vagyok, és annyira várom már! Elkezdtem intézni a jegyfoglalást is! :) 

Elvileg szeptember elején ugye letelik az 1 évem itt... plusz negyed évet még megígértem B.-nek, úgyhogy dec.-ig mindenképpen itt maradok, aztán pedig majd meglátom hogyan tovább. Beatrice már előre stresszel, hogy mi lesz, ha hazamegyek végleg, minden nap elmondja szinte, hogy sose fog találni még egy ilyet, mint én, és hogy még sose volt senki Zane-nel ennyire egy hullámhosszon, mint én stb. Hát ez bizonyára igaz is! Ajjh, nagyon-nagyon imádom Zane-t, és tudom, hogy ő is engem. Olyan okos, és segítőkész, nekem mindig mindent megcsinál, hallgat rám, és a néhai rosszaságait is elég jól kezelem, mert abszolút megértem őt. Az előttem lévő aupairek mindig megverték, ha butaságot csinált... :((( Egyébként ma azt beszéltük, hogy jövőre valószínűleg áprilisban mennek haza majd Ugandába, és akkor a nyári szünet alatt meg eljönnek Magyarországra. :) Mindketten teljesen be vannak sózva, de főleg Zane. :)

3 hónap holiday-ig

Kerek 3 hónap múlva megkezdődik a holiday-em! :) Ha minden jól megy, akkor kerek 40 napom lesz kipihenni az elmúlt - akkorra már - 10 hónap fáradalmait! :) Beatrice-szel még mindig nem beszéltem le a dolgokat, várom a tökéletes alkalmat, lol. :D Mivel ugye 19.-ére már itt kellene lennem majd, de én 22.-énél előbb nem tudok visszajönni... így hát kénytelen lesz beleegyezni abba a pár napba, és valahogy megoldani nélkülem a dolgokat, ellenkező esetben keresnie kell mást, ebből nem fogok engedni, épp eleget szívtam már múlt szeptember óta. A szituáció ugye az, hogy mivel baromi messze vagyunk London összes repterétől... 6-7 óra busszal, és a manchesteri reptér sincs túl közel, és körülményes is eljutni oda, ezért busszal fogok hazamenni, ami Manchester-Sheffield-Rotherham-London stb.-n át megy Budapestre. :) Az út olyan 25-26 óra, de inkább kibírom ezt, mint a repülőtéri cécót. :)) És ők legalább itt a háznál vesznek fel, és Pesten a Keletiben tesznek ki, ami tökéletes. A hátránya, hogy csak 2hetente közlekednek, bár nyáron 3x a hónapban, így július 19.-én fogok haza indulni, és aug. 21.-én Magyarországról vissza. Itt is lesz júli 14-18. között 5 szabad napom, addigra szervezek majd néhány találkozót + kirándulást a közelben, amik eddig elmaradtak. :)) Ajjh, nagyon várom már!!! Minden egyes nap ez éltet, hogy már "csak" 13 hétvége....

Az elmúlt pár nap átlagosan telt, most se történt semmi extra. Tönkrement a TV-nk, előtte a mosógép, azelőtt a mikró, előtte volt a csőtörés... :))) Elképzelhetitek, hogy milyen lesz a 2 hét tavaszi szünet TV nélkül Zane-nel. :)) Ráadásul az idő sem jó, hogy ki lehetne menni. Kb. 2 napja hideg van, és fúj a szél, ahogy néztem az interneten az időjárás előrejelzést, hát vasárnap előtt nem is igazán várható javulás. Bárcsak gyorsabban telnének a napok.....

Zane minden héten szerdán jár úszni délután, talán ennyi az összes változás a napirendünkben. Beatrice mostanában mintha többet lenne itthon, de persze még mindig rendszerint dolgozik szombat-vasárnaponként, pechemre.

A paradicsomos babbal kezdek egész jó barátságban lenni.... :DDDDDDDDDDDDDDD

96nap... :)

Tegnap óta nem igazán történt velem semmi érdekes, de azért írok, hogy ne érhesse szó a ház elejét, vagy hogy is szokták mondani... :) Szóval, tök szép napra ébredtünk, süt a nap ezerrel, úgyhogy ki is jöttünk a kertbe, pléd a fűre, laptop stb., Zane közben nintendo-zik, B. szokás szerint dolgozik. 20 fok van, tisztára boldog vagyok, olyan balatoni feeling-em van.

Főztem krumplis tésztát, annyira fincsi lett. :) Legalább most pár napig tutira nem kell rizst, marhahúst és paradicsomos babot ennem. :) 

Fél 5-kor gyorsan lezuhizok, hajmosás stb., aztán utána ugyanez Zane-nel, mert fél8-kor ágyba kell tennem, és utána hála égnek vége a napnak. Egyébként olyan rossz, mert még 8-kor is világos van, jobban mondva talán akkor kezd el sötétedni, úgyhogy Zane-t már kb. 6-tól folyamatosan győzködöm. :) Amúgy nem szokott lenni semmi probléma, általában zökkenőmentesen mennek a dolgok.

Most nézem, hogy hétfőtől nincs suli 2 hétig... áááá, ez vmi rémálom lesz. :( De utána már csak 2x1 nap szünet lesz július 14.-ig. :) Ez vígasztal!!!

Érdekességek :)

Néhány gondolatot kifelejtettem az előző bejegyzésemből. :) Pl. a népszámlálásos sztorit: ugye most volt Angliában a népszámlálás, és mivel én is itt élek, ezért fel lett vésve a nevem az összes papírkára, plusz még egy halom kérdésre is kellett válaszolgatnom stb. 

"Kedvenc" kérdéseim, amik ezzel kapcsolatban elhangzottak:
- El tudnám betűzni azt, hogy HUNGARY, mert neki fogalma sincs hogyan kell leírni?! :)

- Magyarországon mi a hivatalos nyelv? :)

- Mi magyarok az ázsiai népcsoporthoz tartozunk, ugye? :)

Az ilyenektől falnak tudnék menni... Mert nekünk bezzeg mindig mindennel tisztában kell lennünk, ezek meg olyan tudatlanok, áááá, komolyan mondom, nem hiszem el!!! Az utolsó kérdése vitte a prímet, szerintem látta is rajtam, mert utána már nem mert kérdezni, csak ikszelgetett. :DDD Jah, és azt húzta be, hogy nagyon jól beszélem az angolt. :) Köszi-köszi. :) Egyébként az angolom most van kb. azon a szinten, mint amilyenen annó volt, 4 év intenzív angol tanulás után... Tehát gondolkodás nélkül megy a beszélgetés, és mindenféle szituból simán ki tudom vágni magamat.

Zane még mindig minden nap elmondja, hogy én vagyok a legjobb barátja, és minden nap megkérdezi, hogy eljöhet-e majd hozzánk, nézhet-e nálunk TV-t, játszhat-e Anyukám számítógépén. :) Mert ezek a legfontosabbak, ugyebár... :D És hát... délutánonként a szokásos téma, hogy beszélni akar a húgommal. :DDD De így legalább van valami ütőkártya a kezemben... :)))

Nah, hát remélem ezzel a két bejegyzéssel minden várakozást felülmúltam... :) Most viszont nyugovóra térek, mert elmúlt éjjel 2 óra. Jó éjt mindenkinek! :)

7 hónapja...

Közel 2 hónapig nem írtam ide semmit, - nagyrészt a lustaságom miatt -, de most újra blogolásra adom a fejemet. :) Remélem, hogy legalább 2-3 naponta sikerül új bejegyzésekkel szolgálnom, leginkább Anyukám és Ágikám megnyugvására! :)

Ma vagyok itt kerek 7 hónapja!!! Elég gyorsan telnek a napok hála égnek! Na jó, azért annyira nem rossz itt, sőt mostanában egyre jobban elvagyok. Beatrice-nek teljesen leredukálódtak a kirohanásai, gyakorlatilag november óta egyetlen nagyobb volt, kb. 1 hónappal ezelőtt. Erről kicsit bővebben: ugye korábban írtam, hogy Sekai hála égnek lekoccolt, észrevette magát, miután Cristinának párszor ecsetelgettem, hogy mennyire utálom, ha rám vannak sózva Mason-ék. Sekai erre megsértődött, és összefogott Zane egyik osztálytársának, Calvin-nek az anyukájával, hogy kölcsönösen segítsék egymást. Ugye nem kell részleteznem, hogy ez Sekai olvasatában mit jelent? :)) Aztán... egy ideig néma csend volt az oldalukról, én össz-vissz 1-2 mondatot ha beszéltem velük, akkor is mindig csak válaszoltam, mivel hát se Cristina, se Sekai, se Calvin's Mum nem tartozik a kedvenceim közé, sőt egyenesen ki nem állhatom őket. Eltelt néhány hét, nyugiban, erre egyik nap B.-t felhívta Sekai, és elkezdett össze-vissza hazudozni neki rólam, hogy én miket beszélek B. háta mögött, és hogy jó lesz, ha vigyáz velem. :) Beatrice-szel előtte hónapokig semmi problémám se volt, aztán egyik pillanatról a másikra, ennek hatására, megváltozott. Nem szólt hozzám kb. 3-4 napig egyetlen szót sem, ha kérdeztem mi baja, akkor sem válaszolt, aztán meg mikor megtört a jég, úgy beszélt velem, mintha a seggéből rángatott volna ki. Már épp tervezgettem, hogy jólvan, hát akkor én szépen hazamegyek, és boldoguljon ahogy tud, mikor is... egyik reggel hazajött éjjeles műszakból, én meg megkérdeztem, hogy meddig lesz még éjjeles?! Pusztán kíváncsiságból, hogy tudjak tervezni stb., na erre ő kifakadt, mondta, hogy van egy kis problémája velem. Ohh, hát mondom azt gondoltam, mivel jó másfél hete paprikás a hangulat. :D Kérdezte, hogy miket beszélek én Calvin anyukájának!? Hát... mondtam neki, hogy semmit, mivel hogy nem is vagyunk jóban, ha néha megkérdezi hogy vagyok, vagy hogy mi van B.-szel, akkor arra illedelmességből válaszolok, de igazából ennyi. Erre ő elmondta, hogy Sekai miket mondott, hogy neki mit mondott Calvin-anyuka. Leesett az állam, hirtelen szóhoz se jutottam. :D Mondtam neki, hogy vagy elhiszi, vagy nem, amit mondok, de én magyarázkodni nem fogok, mivel nem tettem semmit... és hogy tartom magamat annyira gerincesnek, hogy ha problémám van vele, akkor azt nem egy vadidegennel fogom megbeszélni, aki úgyse tud nekem semmiben segíteni. A másik pedig, hogy gondolkozzon már el, ha ez lenne a véleményem róla, akkor mondtam-e volna 1-2 héttel korábban, hogy szeptember eleje helyett maradok december közepéig?! És akkor ő, hogy igen, hát ez neki is szöget ütött a fejébe, ezért is inkább nem szólt nekem eddig a dolgokról, de hogy most már nem bírta tovább magába tartani, mert tudta, hogy tudom, hogy valami baja van, és nem akarta, hogy még nagyobb konfliktus legyen ezáltal közöttünk, szerette volna mindenképp tisztázni a helyzetet. Az eset óta annyi a pozitívum, hogy B. egyáltalán nem beszél Sekai-val, és én se állok szóba egyikőjükkel sem. Mint utóbb kiderült, a tervük annyi volt ezzel az egésszel, hogy ha engem kifúrnak innen, vagyis én hazamegyek, akkor Calvin-anyuka vigyázott volt pénzért Zane-re szívesen, amíg B. dolgozik. :) Hát ez nem jött neki össze... :))

B. egyébként sokat változott, előnyére. Persze most is vannak azért fura dolgai, és szerintem lesznek is, de összességében pár dolgot leszámítva (elsősorban a hétvégék...) semmi problémám nincs vele.

Pár hete megint rám jött a honvágy, hogy márpedig én haza akarok menni, és most rögtön, azonnal... Utáltam magam rendesen, amiért megígértem, hogy szept. helyett dec.-ig maradok, de aztán felcsillant a szemem, mikor B. egyik este megpendítette, hogy nyári szünetben haza akarnak menni Ugandába 4 hétre. :) Teltek-múltak a napok-hetek, naponta nézegettük a repjegyeket a neten, de B.-nek soha egyik se felelt meg, vagy amelyik megfelelt volna, azon már nem volt hely (telefonban azt mondták, pedig a neten még lehetett foglalni... mert persze a legolcsóbb volt, és minél drágábbat akartak volna rásózni). Szóval... én már teljesen el voltam keseredve, és mivel láttam, hogy a repülőjegyek ára napról-napra egyre feljebb kúszik, elkönyveltem magamban, hogy tuti, hogy nem fognak hazamenni. Erre B. szerda du. megjött a vásárlásból, és mondja, hogy teljes lelki traumában van, ő haza akar menni a nyáron mindenképp, és hogy csináljunk valamit. Ok, laptop elő, éééés láss csodát, a Crystal Travel megmentette az életemet. 1224 Ł-ért foglalt oda-vissza repjegyet végül, július 14.-től aug. 19.-ig lesznek holiday-en. Szuper!!! Olyan nagyon boldog vagyok, hogy arra nincsenek is szavak!!! :) Kerek 1 hónapra haza tudok menni, ami aztán minden ezzel kapcsolatos álmomat felülmúlja! :) Addig még 96-ot kell aludni... De ahogy Ágikám mondta: húsvét... aztán a május is mindjárt itt van, és gyorsan el is fog telni, mivel jön a jó idő stb., a június napjai meg már úgyis az utazás lázában fognak pörögni, és július második hetétől 1 hónapig szabad vagyoooooook! :) ÁÁÁ, nem tudom szavakba önteni, hogy mennyire várom már!!! :)

Happiness

Hát akkor... mindenki megnyugtatására: Köszi, jól vagyok, és minden OK velem. :)

Július 14.-től aug. 19.-ig  HOLIDAAAY!!! :)

/Előreláthatólag július 20.-tól leszek ténylegesen otthon.../

ÁÁÁ, már nagyooooon várom!!!!!!! :)

14 hét....................... :)